"Nyáron legalább egyszer rövidebb vagy hosszabb időre felnyaláboljuk a
családot, és elutazunk valahová. Ez alól a kutyatulajdonosok sem
kivételek, és az utazásból a négylábú se nagyon maradhat ki.
Összefoglaljuk hát, mit kell tudnia egy kezdő kutyásnak, ha az ebet sem
akarja kihagyni a vakációból.
Akinek kutyája van, és igazán szereti, nem hagyja ki a nyaralásból sem,
mert ezzel ugyan a saját dolgát megnehezíti, de az állatot is boldoggá
tudja tenni. Szerencsére azért a gazda sem jár rosszul: az állat jelenléte
bőven kárpótol mindenért, mert a kutyás nyaralás tennivalólistája nem
hosszú. Ennek ellenére az előkészületek minden pontjára oda kell figyelni
ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a nyaralás. Már a szállásfoglalásnál is
résen kell lennünk, mivel nem mindenütt szívesen látott vendég a kutya,
legyen bár szó panzióról vagy kempingről. Ajánlatos az internet segítségét
igénybe venni, hisz a legtöbb szálláskereső oldalon külön ikon jelöli a
kutyabarát helyeket.hirdetés

Ha megvan az áhított szállás, ami a családnak is megfelel és ahol az ebet
is hajlandóak bekvártélyozni, megéri még egy telefont is megereszteni,
mert nem biztos, hogy a kutya szó definíciójában egyetértés van a
szállásadó és a gazdi között. Magyarul a szállásadónak kutya a kézben
cipelhető zsebkutya, a térdig éri változat viszont már vadállatnak
minősül, és jobb, ha távol marad (személyes tapasztalat, nem árt
megfogadni). A nyaralás úti céljának kiválasztásakor arról sem árt
meggyőződni, hogy a választott településen lévő strandra velünk tarthat-e
a kutya, illetve ha élővíz mellé megyünk, szabad-e fürdőznie velünk az
állatnak. Erre mindenképp kerítsünk sort, ha nem akarunk egész álló nap a
városban csatangolni, vagy a szállodaszobában pihegni a kutya jelenléte
miatt.

További előkészületek

Az utazás előtt illik futni egy kört az állatorvosnál is. Ellenőrizzük,
hogy nem jártak-e le a kötelező oltások, minden rendben van-e a
négylábúval. Ez főleg akkor elengedhetetlen, ha külföldre utazunk, sőt
ilyenkor még több tennivaló akad. Ahhoz, hogy a bundás jószág betegye a
mancsát egy másik országba, útlevelet kell kiállíttatni neki. Az okmányt
az állatorvos adja, és gyakorlatilag ott a helyszínen át is vehetjük abban
az esetben, ha a pihenésre választott célországban nincsenek különleges
követelmények a háziállatok belépésére vonatkozóan. Az Állatorvosi Kamara
által javasolt díja 3600 forint, de ettől az állatorvosok eltérhetnek,
értelemszerűen feljebb kerekíthetnek.



Ehhez még jöhetnek járulékos költségek, például a microchip, ami kötelező,
ha külföldre utazunk. Ezt az állatorvos helyezi be egy speciális eszközzel
a kutya bőre alá (általában a nyaka környékére). Az egész procedúra néhány
másodperc, és egyáltalán nem fáj, viszont utazás ide vagy oda, hasznos a
mindennapokban is, mert könnyen azonosítható az állat. Tartalmazza a kutya
és a gazdi adatait, és ha egy lelkiismeretes egyén találja meg az
elkóborolt négylábút, a legközelebbi állatorvosnál egy fél másodperc alatt
kideríthető a hovatartozása.

Indulhatunk

Ha megvolt az állatorvosi vizit, és zöld utat kaptunk a szállásadónktól,
már nincs is más teendőnk, mint utazni. Ha autóval indulnánk útnak, de az
állat még világ életében nem ült négykerekű járműben, nem biztos, hogy egy
hosszú úttal kell kezdenünk, többségük ugyanis meglehetősen neveletlenül
tud viselkedni, ha kocsiról van szó: például egyik ülésről a másikra
mászik, váltani szeretne, vagy rögtön magához ragadná a kormányt.
Egyszóval nevelés és szoktatás szükséges a nagy út előtt - ez annyit tesz,
hogy megtanítjuk neki, hol a helye az autóban és nyugton kell maradni.

Mondják, hogy az egyik legnagyobb üzlet a gyerek mellett a kutya, mert a
lelkes gazdák hajlandóak bármilyen sületlenséget megvásárolni a jószágnak,
ennek megfelelően kaphatóak már kifejezetten autóba használható
kutyafekhelyek, persze borsos áron. Ha nem akarunk erre költeni, amit mi
nem is szorgalmazunk, kiválóan megfelel egy régi pokróc, amit az általunk
kijelölt helyre szépen leteszünk, és ezzel jelöljük ki a kutya helyét.
Legjobb a hátsó ülés, vagy az anyósülésnél a lábunk mellett. Azt sem árt
tudni, hogy a kutyák többségére meglehetősen felkavaróan hatnak az éles
kanyarok, zökkenők, bukkanók, ezért semmiképp ne adjunk neki enni
közvetlenül az utazás előtt, ha nem akarjuk az ölünkben látni a reggeli
egész tartalmát. Ha útközben, és bármikor a nyaralás alatt kiszállunk az
autóból, semmiképp ne hagyjuk bent a kutyát, főleg ne a napon, de
árnyékban is csak néhány percre, mert nagyon hamar hőgutát kaphat.

Ha valami miatt mégsem vihetjük magunkkal az állatot, és senkit sem tudunk
megkérni a felügyeletre, legjobb, ha egy kutyapanzióban szállásoltatjuk el
a vakációnk idejére. Ezeken a helyeken amellett, hogy enni, inni kap,
foglalkoznak is vele. Olyan ez, mint egy kutyás nyaralás, csak épp a gazdi
nincs ott.
Bonyolultabb a helyzet, ha repülős utazást tervezünk, ugyanis nem
mindegyik társaság vállalja a kutyák szállítását, illetve országonként is
változhatnak az előírások (pl. Anglia és Írország esetében a helyi
állategészségügyi előírások miatt állatot kizárólag poggyászként lehet
szállítani). A Malév járatain az utastérben is van lehetőségünk kedvencünk
utaztatására, de ehhez a légitársaság előzetes engedélyére és
helyfoglalásra van szükségünk, és a túlsúlyt meg kell fizetnünk. Engedélyt
akkor kaphatunk, ha a repülőút nem több négy óránál, és a repülőgép típusa
erre alkalmasnak ítéltetik. Az utastérben kizárólag olyan kisméretű kutya
(vagy macska) szállítható, amelynek szabályos hordozóeszközével és
ételével együtt mért mérete és tömege nem haladja meg a tíz kilogrammot.
Ellenkező esetben légiáruként kell feladni az ebet, és a repülőgép fűtött,
jól megvilágított rakterében kap helyet egy rögzített kennelben, amelybe
az út hosszúságától függően vizet és ételt is tesznek. Ezek a szabályok
csak a Malév járataira vonatkoznak, más légitársaságok ettől eltérhetnek,
ezért mindenképpen be kell gyűjteni a szükséges információkat az út
szervezése előtt.



Hogy mennyire megterhelő a repülőút a kutya számára, kutyája válogatja. A
különböző kutyás fórumokon kommentelők véleménye megoszlik a kérdésben,
olvastunk olyat is, hogy valaki soha nem kapta vissza a kutyáját, és olyat
is, hogy az ebnek meg sem kottyant a több órás repülőút. Abban viszont
szerintünk mindenki egyetért, hogy a kutyás nyaralás nemcsak a kutyának
nagyszerű élmény, és ha egyébként aktív kapcsolatban vagyunk a
négylábúval, tehát megfelelően szocializált, nagy gond nem történhet."